Az egészséges étrend számos betegség megelőzésében, kezelésében is szerepet játszik. A legújabb kutatások tükrében ez alól a COVID-19 okozta súlyosabb szövődmény, a légzési elégtelenséget okozó kórházi kezelést igénylő állapot sem kivétel.
Zöldségek és gyümölcsök
Érdemes naponta legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Továbbá napi 1 zárt marék diófélét is érdemes beiktatni, mint száraz gyümölcsöt. Ezáltal fokozottan tudjuk fedezni a szervezetünk A, C, D, E, B komplex és cink, szelén szükségletét, amik fontos modulátorai az immunrendszerünknek. Továbbá a gyümölcsök és zöldségek magas folyadék, antioxidáns és rosttartalmuknál fogva szerepet játszanak a magasvérnyomás, a cukorbetegség és súlygyarapodás kontrollálásában, amik a COVID-19 szövődményeinek legsúlyosabb faktorai között szerepelnek.
A fentebb felsorolt vitaminok nagyobb mennyiségben megtalálhatóak a húsokban, halakban, salátafélékben, hüvelyesekben, tejtermékekben, olajos magvakban, tojásban, citrusfélékben, kiwiben, eperben, brokkoliban, karfiolban, sütőtökben, sóskában, spenótban, édes burgonyában és répában, stb.
Zsíradékok
A megfelelő típusú zsírsavak, mint az omega-3 és omega-6, megfelelő arányban történő fogyasztása mérsékli a légutak gyulladásos anyagainak felszabadulását. Ezek bizonyos növényi olajokban és a tengeri halakban fordulnak elő jelentősebben.
A szervezetünk egyik fontos enzimje az ACE2 (angiotenzin-konvertáló enzim 2), ami a tüdő, szív, vese és emésztőszervek sejtjeinek membránjához kapcsolódik. Az ACE2 révén csökken a vérben a nyomás. Egyes vírusok, mint a COVID-19 főleg ezen az ACE2-n keresztül tud bejutni a sejtbe.
Az étrend befolyásolja a vérben keringő ACE szintet, így a feltételezések szerint a fehérjékben gazdagabb ételek, a fermentált (erjesztett) tejtermékek, a savanyú káposzta gátlólag hatnak a COVID-19 vírus sejten való megkötődésében.
Ezzel szemben az egyszeresen telített zsírsavak, mint például állati zsírok és a pálmazsír kedvezőtlenek.
Testösszetétel
Az elhízás megnöveli a kockázatát a súlyos légzési elégtelenséggel járó szövődményeknek az előfordulását, ami kórházi ellátással jár együtt. Az elhízásnak elsősorban a fiatalabbak körében járt együtt magasabb kórházi szövődménnyel, idősebbek esetében meghatározóbb volt a krónikus betegségek megléte, mint a magasvérnyomás, cukorbetegség.
A nem megfelelően összeállított testsúlycsökkentő étrend olyan mértékű energiamegszorítással járhat együtt, ami nemcsak az immunműködést ronthatja, hanem a szükséges egyéb vitamin és ásványianyag bevitelt is súlyosan veszélyezteti. Továbbá alapanyagcserénknél kevesebb energia bevitel a közismert jojó effektushoz vezet.
A már meglévő krónikus betegségek, mint a magasvérnyomás és a cukorbetegség is szakszerű étrendterápiával előnyösen befolyásolható, ami nemcsak az alapbetegséget és lehetséges szövődményeit, hanem a kórházi ellátást okozó tüdőgyulladás kialakulását is mérsékli.
Az életmódváltás gyakorlati megvalósítása, különösen betegségek esetén dietetikus szakemberrel egyeztetve javasolt.