A szakirodalomban kutatva a szakaszos böjt kapcsán, számos információt lehet olvsani. Le kell szögeznem a kutatások alapján, hogy fogyni lehet tőle rövid távon (nem IR-es vizsgálatok voltak). Azonban, ami nagyon fontos, hogy hosszú távú (1 vagy több éves) utánkövetéses vizsgálatok nem állnak rendelkezésre szakaszos böjtöt illetően, és ez kérdéseket vet fel a sikerességét illetően. A legtöbb divatdiéta rövid távon sikeres, viszont hosszú távon inkább hízással végződik.
A szakaszos böjt lényege, hogy a táplálékfelvételt bizonyos időszakonként táplálékmegvonás követ. Van olyan formája, ahol a nap egy részében (pl 12-16 óra) nem fogyasztunk egyáltalán ételt, míg van, ahol hetente 2×24 órát kell böjtölni.
Van, akinek könnyen betartható, a szakaszos böjt, de nem mindenkinek. A szakmai állásfoglalás, hogy a csökkent kalóriabevitel a szakaszos böjt következtében kialakuló fogyás alapja. (Összkalória megszorítást eredményez a napokat átlagolva.) Az IR diétánál (és cukorbetegeknél) a túl nagy időintervallumok az étkezés között szintén fokozott inzulin- és vércukorkibocsátást okozhatnak. Valamint a reggeli szénhidrát közel kétszeres inzulinkibocsátással bír, mint ugyanazt az ételt délben elfogyasztva (cukorbetegek kapcsán tapasztalható). Ezeket megerősíti egy kutatás, amiben a szakszos böjtöt folytató cukorbeteg embereknél túlzottan alacsony vércukoszint alakult ki. Az IR-re gyakorolt vizsgálatok becsapósak lehetnek, mert önmagában a fogyás is javítja az inzulinszintet, nem biztos, hogy a böjt hozza létre! Ráadásul a megvalósíthatóság problémás, különösen hosszú távon, hiszen érzelmi viszonya az étkezésekhez mindenkinek van, és ez gátja lehet a betarthatóságnak.
Több IR vagy cukorbeteg vércukoresést tapasztal a szakaszos böjtölés alatt, így állandó rosszullét mellékhatásként tapasztalható.
Rövid távon(!) kedvezőnek találja a szakirodalom az 5 nap normál étkezés (energiamegtartó kb. 2000 kcal) és 2 nap energiamegszorításos böjti nap (500-600 kcal/nap) testsúlycsökkentő hatását. Ennyi idő alatt nem alkalmazkodik a csökkent bevitelhez az anyagcsere, viszont a két napban fogyást tudunk elérni. Egyes fogyókúrázók betarthatóbbnak tartják ezt a fajta energiamegszorítást, a folyamatos csökkentéshez képest. Azonban az 5 napban az energiaegyensúlyt megtartó mennyiséget kell tartania a böjtölőnek! A hagyományos, folyamatos energiamegszorításon alapuló étrendnél sokaknál tapasztalható kb 3 hónap után, hogy az energiacsökkentett étrendhez alkalmazkodik a szervezet, és ehhez alkalmazkodva lelassítja az anyagcseréjét. Ez a kedvezőtlen hatás elkerülhető a szakaszos böjttel jelenlegi ismereteink alapján.
A probléma általában a szakvélemények szerint, hogy hosszú távon a pszichés és életmódi betartási nehézség miatt az energiaegyensúly a böjt elhagyásával pozitív irányba tolódik és visszaáll a testsúly.
Összefoglalva, a fogyásban egyeseknek segíthet, ami az IR-t javítja. De feltehetőleg nem az IR-t javítja, és emiatt fogyunk tőle. Azoknak javasolható, akik könnyen betarthatónak találják, és az életvitelük, pszichéjük ennek a módszernek kedvez. Ezt viszont előre nehéz eldönteni, mert egy életen át kell tartani, vagy legalábbis hosszú évekig.
Nem javasolt kifejezetten, mint fogyókúrás módszer, azonban akiknek kifejezetten szimpatikus a módszer, akkor megfelelő szakmai vezetéssel használható. Mindenképpen a témában jártas dietetikussal való konzultáció után kezdjen csak neki szakaszos böjtölésnek bárki, mert szakszerűtlenül kivitelezve kedvezőtlen hatásai is lehetnek, sőt egyes betegségek vagy állapotok esetén ellenjavallt.
Felhasznált irodalom:
https://www.todaysdietitian.com/newarchives/120914p40.shtml
https://www.todaysdietitian.com/newarchives/0218p34.shtml